Mit ér a külföldi munkatapasztalat, avagy hogy érzi magát itthon egy világot járt kutató?

A kulturális sajátosságok azonban mind a küldő, mind a befogadó vagy visszafogadó országban alapvetően hatnak arra, hogy tudja magát (újra)pozícionálni az egyén a munkaerőpiacon.

A cirkuláris migráció fogalma jelentése összemosódott a visszavándorlás, a rövid távú, vagy a szezonális vándorlás fogalmával. Szakmai vélemények szerint ez a mobilitási forma jobban reagál a gazdasági változásokra, a munkáltatói igényekre és a munkaerőpiaci kilengésekre is.

Egy 2019-es Statisztikai Szemlében azt írják, hogy a cirkuláris migrációban főként férfiak, szakmunkás- és középfokú végzettségűek, valamint a kereskedelem, a szolgáltatás, a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar területén dolgozók vesznek részt, de erősen felülprezentáltak a külföldön született, főként a szomszédos országokból érkezett bevándorlók, emellett jelentős arány jellemzi a közép-magyarországi lakosságot, a diplomásokat és a szellemi foglalkozásúakat is.

Dr. Sik Attila biológus 20 évet töltött Amerikában, illetve Angliában, 4 éve Pécsett él. Ő vezeti a Pécsi Tudományegyetem Transzdiszciplináris Kutatások Intézetét. „A visszatérés kihívásokkal teli út. A kulturális különbségek, a társadalmi hozzáállás, a munkához való viszony alapvetően eltérő, amikor az ember 20 év után tér haza. A hazatérésem szerves folytatása a korábbi karrierutamnak, egy újfajta intézetet hoztam létre a Pécsi Tudományegyetemen. Emiatt az állás miatt jöttem haza.” – mondta Dr. Sik Attila a Pécs TV Munka világa című műsorában.

Azzal együtt, hogy egy konkrét szakmai lehetőség kínálkozott számára itthon, a hazatérés számtalan kihívást jelentett. „A kihívások egyike az, hogy nincs elismerve, hogy mi külföldön egy karriert építettünk fel. Ha valaki egyszer innen elmegy, annak nem könnyű visszajönni. Én húsz év után ugyanabban a pozícióban vagyok itt, mint húsz évvel ezelőtt. Bár külföldön sok éve professzori címem van, de a magyar rendszer nem engedi meg az átváltást.  Ha egy ország azt szeretné, hogy jöjjenek haza külföldről, akkor változtatni kell. És az jó, ha eltérőek a vélemények, mert akkor lehet beszélgetni, diskurzus zajlik.” – mondta a Birmingham Egyetem professzora hozzátéve, „nem csak az a fontos, hogy mi menjünk külföldre, hanem az is, hogy ide is vonzzunk másokat. Más a szemlélet, más a kapcsolat. Minél diverzebb egy csapat, annál kreatívabb.”

Dr. Czéh Boldizsár szintén kutatóként töltött több évet Németországban. Ő családi okok miatt döntött úgy, hogy visszatér Magyarországra.  „Többször próbáltam hazajönni, de sajnos nem találtam itthon állást. 9 éve kaptam klinikusi állást, bár kutatóként elméleti intézetben szerettem volna elhelyezkedni. Azóta sikerült azért felépíteni egy kutatói csoportot. A visszatérésben a legnehezebb az volt, hogy a kinti teljesítményt, eredményeket nem mindig fogadják el itthon. Nem veszik komolyan. Sokszor találkoztam azzal a véleménnyel, hogy az itthon szerzett eredmény az igazi érték, nem a külföldi. Én próbálom megosztani a tapasztalataimat elsősorban a fiatalokkal. A rendszert nehéz megváltoztatni, de nem lehet nem alkalmazni a megszerzett tudást, még akkor is, ha beállítanak a sor végére, amikor hazatérsz. Németországban megtanultam, hogy milyen az, amikor dolgoznak, szorgalmasak az emberek, amikor a munkának becsülete van. Itthon nem mindenhol érzi ezt az ember. Én próbálom a legtöbbet kihozni ebből a helyzetből, aztán majd meglátjuk.” – fogalmazott Czéh Boldizsár.

Milyen motivációk húzódhatnak meg egy külföldi munkavállalás előtt? Mit jelent az integráció egy idegen országban, és hogy zajlik a pozicionálás a munkaerőpiacon? Mi az értéke egy külföldön felépített karriernek itthon? Mennyire befogadó a magyar munkaerőpiac? Milyen költsége és hozadéka van a migrációnak egyéni szinten és közösségi szinten?

Forrás: https://munkaeropiac.eu/