A fiatal munkavállalók a Covid legnagyobb vesztesei?

Sher Verick, egy nemzetközi munkaügyi szervezet, az ILO elemzője a BBC-nek elmondta:”ez a válság nemcsak a vállalkozások bezárásához és munkahelyek elvesztéséhez vezetett, hanem súlyosan korlátozták a fiatalok álláskeresési lehetőségeit, sőt képességeit is.”

Az ILO felmérése alapján a fiatalok körében a munkanélküliségi ráta 14,6% volt 2020-ban.
A korcsoport legnagyobb mértékű állásvesztése az olyan közepes jövedelmű országokban következett be, mint Argentína, Brazília, Dél-Afrika és Peru. Ezek a gazdaságok elég erősek voltak ahhoz, hogy a világjárvány előtt virágzó vendéglátóipar működtessenek.
Gyakran azonban hiányzott a gazdasági rugalmasság a hosszabb leállások alatt és elmaradtak az Egyesült Államokban bevált, a vállalkozások és a munkavállalók számára nyújtott nagyvonalú támogatások.

Európában is komoly gazdasági fenyegetést jelentett a járvány a fiatalabb generációk számára. Míg Spanyolországban a korábbi fellendülés megállt és meg is fordult, az erősebb gazdaságok, például Franciaország és az Egyesült Királyság, képesek voltak a fiatalok munkanélküliségét viszonylag stabilan tartani. Komoly állami támogatásokat, kölcsönöket és adókedvezményeket biztosítottak a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak, akiket az átmenetileg munkájukat vesztett alkalmazottak megtartásában is segítettek a bérek nagy részének átvállalásával.

Más nagy gazdaságokban a fiatalok munkanélküliségi mutatói hirtelen megugrottak a világjárvány első részében, bár a kormányok politikája ezt kordában tudta tartani.
Japánban és Dél-Koreában a fiatalok rátája szinte teljesen változatlan maradt.

A fiatal nők általában jobban szenvedtek a Covid gazdasági következményeitől, mint a fiatal férfiak. Ez részben annak köszönhető, hogy a nők a férfiaknál nagyobb eséllyel dolgoznak a legsúlyosabban érintett iparágakban, például a vendéglátásban. Az ILO becslése szerint az egész világon a szállodai, vendéglátóipari és ozók mintegy 55% -a nő.
Az iskolák bezárásakor is jobbára a nőknek kellett otthon maradniuk és .gyermekeikről gondoskodniuk.

A közepes jövedelmű országokban a férfiak munkanélküliségi rátája 23,7%, míg a nőké 29%.
Érdekes ugyanakkor, hogy a gazdagságok újranyitásával a férfiakhoz képest a nők könnyebben térnek vissza a munkaerőpiacra

A járvány kitörése előtt a fiatalok foglalkoztatási rátája még mindig alacsonyabb volt, mint a 2007–2008-as pénzügyi világválság előtt. A recesszió alatt és után ugyanis a fiatalok munkaerőpiacra való visszatérése sokkal lassabban áll helyre, mint az általános foglalkoztatás, mert amint a gazdaság normalizálódik, nehezebbén tudnak versenyezni az idősebb és tapasztaltabb munkavállalókkal. Ennek az oka pedig az, hogy még kevés a munkatapasztalatuk és az idősebb munkavállalókhoz képest a kapcsolati tőkéjük is, igy nehezebb versenyezniük is a válság utáni kevesebb munkahelyért.

A Leicesteri és a Nottinghami Egyetem közgazdászai szerint a 18 és 20 év közötti munkanélküliség minden hónapja 1,2% -os jövedelemveszteséghez vezet egy karrier során.
Dr. Sara Lemos, a Leicesteri Egyetem tanára szerint amikor a fiatalok munka nélkül töltenek időt: “Elvesztik magabiztosságukat és képességüket, hogy visszailleszkedjenek a munkaerőpiacra, és egyszerűen lemaradnak a többiektől.

“Természetesen minél hosszabb ideig marad a munkavállaló munkanélküli, annál erősebb a megbélyegzés, és annál nehezebb jó munkát és jó fizetést találni.”

Forrás: BBC News

#munkanelkuliseg #jarvany #emancipacio #fiatalmunkavallalok

Forrás: https://munkaeropiac.eu